A nemzetközi ágazati statisztikák, egészen pontosan a World Industrial Truck Statistics (WITS) szerint a magyar targoncapiac az elmúlt két évben dinamikusan fejlődött. Míg 2014-ben 24%-kal, addig tavaly 19%-kal növekedett az értékesített targoncák száma, s ezen belül kiemelkedő, 34%-os növekedést regisztráltak a tolóoszlopos targoncák szegmensében.
Ez a kedvező trend saját értékesítési adatainkban is tükröződött, sőt már 2013-tól erőteljesebb felfutást észleltünk a hazai piacon. Saját ügyfélkörünk tekintetében a különböző ágazatok jó teljesítménye viszonylagos homogenitást mutatott, azaz az FMCG-szektorban ugyanolyan aktív keresletet érzékeltünk, mint az építőanyag-gyártásban vagy éppen az autóipar háza táján. Szintén örömtelinek találjuk, hogy a kkv-k körében is élénkült a kereslet, bár esetükben legtöbbször a pályázati források lehívásának lehetősége a valódi ösztönző. Még mindig kevés az olyan kisebb vagy közepes méretű hazai vállalkozás, amely tudatosan tervezi és ütemezi az anyagmozgató gépek cseréjét. A nagyobb vállalatok az elmúlt években új, illetve bővítő beruházások kapcsán eszközöltek beszerzéseket, vagy éppen flottát fiatalítottak, mert megtérülési szempontból „idejét látják” a cserének. Mindez azt mondatja velem: legyünk optimisták! A jelenlegi tendencia folytatódni fog.
Az idei évben már a nyár végig annyi targoncát értékesítettünk, mint tavaly az egész esztendő folyamán. A jövő évben pedig számos új gyárat, raktárépületet adnak át Magyarországon, vagyis az anyagmozgatási piacon további keresletnövekedésre lehet számítani – mondta Horváth Béla, a Nagoya Kft. ügyvezetője.
A szakember kifejtette: az elmúlt 4-5 évben a flottaüzemeltetők – már az 5-6 gépes felhasználók is – egyértelműen a full service konstrukciók felé mozdultak el.
Az alapvető ok az, hogy a cégek egyre kevésbé tudnak vagy szeretnének erőforrást fordítani az üzemeltetésre. Komfortosabb és kiszámíthatóbb számukra, ha ezt külső partnerre, jellemzően a targoncák forgalmazójára bízzák. Mindez a kínálati oldal szereplői számára növekvő mértékű finanszírozási képesség, illetve háttér meglétét követeli meg. Sajnos nekünk, forgalmazóknak azzal is szembe kell nézniük, hogy az üzemeltetésből visszavett gépek műszaki állapota gyakran meglehetősen rossz.
Ez abból adódik, hogy vannak olyan felhasználók, akik – mivel nem saját tulajdonukról van szó – nem értéküknek megfelelően kezelik a gépeket. Szerencsére példaértékű felhasználói magatartással is mind gyakrabban találkozunk. Ez többek között abban testesül meg, hogy az üzemeltető cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetbarát technológiák alkalmazására, elsősorban az elektromos targoncák beszerzésére. Emellett kiemelt szerep jut a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtésére is.
A targoncákat láthatósági fényjelzéssel, ütközésérzékelővel, gyalogosvédelmi rendszerrel felszerelten, flottamenedzsment alkalmazással kiegészítve rendelik meg. Hozzá kell tenni, hogy a flottamenedzsment rendszerek alkalmazása Magyarországon sajnos még gyerekcipőben jár. Tapasztalatunk szerint még a nagyobb cégek is óvatosan kezelnek egy ilyen megoldásba történő, első pillantásra „drágának” tűnő invesztíciót.
Ugyanakkor az, aki részletesen megismeri egy ilyen rendszer képességeit, meglátja a benne rejlő lehetőségeket. Például azt, hogy csak az arra jogosított gépkezelő használhatja az eszközt, mérhetők a gépek különféle használatai paraméterei, és nem mellékesen a használat „stílusa” is. Volt olyan eset, amikor a „legjobbnak” tartott targoncavezetőről kiderült, hogy ugyan figyelemreméltó a teljesítménye, de a „rekordokhoz” olyan vezetési szokások társultak, amelyek a targonca gyors állapotromlásához vezettek, jelentős értékvesztést okozva az üzemeltető cégnek – fogalmazott Horváth Béla.
Az ügyvezető kitért arra is, hogy ma a legnagyobb kihívást a képzett kezelőszemélyzet hiánya jelenti. Mint mondta: ez a probléma egyre inkább elhatalmasodni látszik Magyarországon, ezért a jelentős anyagmozgatási, komissiózási igényű felhasználók olyan komplex megoldásokat igényelnek, amelyek keretében a gépek és a kapcsolódó szervizszolgáltatások mellett a targoncavezetőket is a külsős partner biztosítja. A jövő kérdése az, hogy az e megoldásokat kínáló fogalmazók képesek lesznek-e megfelelő képzettséggel és jogosítással rendelkező személyzetet biztosítani, hiszen a humánerőforrás hiánya mindenkit érint, ráadásul a hazai emelőgépkezelő-képzés jelenleg rendkívül „nehézkes” és költséges.
Forrás: https://www.scmonitor.hu
